-Hogyan látod a tavaly őszi, konfliktusokkal teli időszakot?
-Két dolog jut erről eszembe: egyrészt, Juci kiválása indított el egy folyamatot a zenekaron belül, másrészt az, hogy ennek nem is lett volna szabad megtörténnie. A Juci, és a zenekar részéről is bizonyos kompromisszumok meghozatalával talán mindez elkerülhető lett volna.

-Milyen kompromisszumokra célzol?
-Ezt nem könnyű megfogalmazni, és erről nem is szívesen beszélek. Juci kilépése teljesen más történet, mint az enyém. Én azért voltam nagyon szomorú emiatt, mert ő volt a színpadon az az ember, aki ezt az egész produkciót a közönség felé lekommunikálta, "eladta", nagyon szerették az emberek. Ezért tartottam fontosnak, hogy amíg lehet, próbáljuk meg megoldani a konfliktusokat, mert az a meggyőződésem mind a mai napig, hogy a közönség azt az Animát fogadta el 100 százalékosan, amilyen régen volt, egészen tavaly októberig.

-Hogyan látod a jelenlegi Anima Sound Systemet?
-Ami most van, az egy jelentős ember, -azaz a Zsolt- jó próbálkozása, de mégiscsak egy kísérlet, ami megosztotta közönség igen jelentős részét. Nyilvánvaló az is, hogy amit én csinálok, az is csak egy bizonyos rétegnek fog tetszeni. De az az Anima lenne mind a mai napig igazán működőképes, ami úgy volt egy kerek egész, hogy benne volt a Juci is, meg én is, együtt, mindannyian.

-Lehet, hogy szerencsésebb lett volna az ASS helyett más név alatt indítani ezt az új projektet, hiába nyitott a csapat a változásokra. A közönség szemében az Anima egy hét éve összeszokott, állandó banda volt.
-Igen, nem volt minden teljesen átgondolva. Sok személyes konfliktus, harag, kapkodás is volt ebben a történetben, ami nem használt az új helyzetbe került csapatnak.

-Mi vezetett el odáig, hogy Te is kiválj a zenekarból?
-Ennek az egészen konkrét oka az volt, hogy amikor a Juci kilépett a zenekarból, úgy éreztem, hogy a csapat egy része egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy legyen új énekesnőnk. Készültek a dalok, de a keresgélés csak nagyon lazán folyt. November végére előállt az a helyzet, hogy le voltak kötve a decemberi koncertek, és nem volt énekesnőnk. Akiket addig megkerestünk, nem feleltek meg az elvárásoknak.

-Jez, az új MC ekkor tagja volt a csapatnak?
-Gondolatban már igen. A koncepció az volt, hogy lesz egy progresszív vonal, amit majd Jez fog képviselni, és lesz egy populárisabb, �értékmegőrző� vonal is, az énekesnővel. Mivel novemberre ez utóbbira még nem született megoldás, én azt javasoltam, hogy a zenekar presztízse többet ér annál, minthogy egy ilyen félkész dologgal lépjünk ki a közönség elé, ezért mondjuk vissza a fellépéseket. A többség viszont azt mondta, hogy mindenképpen induljunk el a turnéra, akár csak MC-vel is, be kell vállalni. Ez volt az a pont, amikor én azt mondtam, hogy így inkább nem folytatom tovább. Nyilvánvaló, hogy ezekhez a szakmai konfliktushoz emberi konfliktusok is járultak, amiket nem akarok részletezni, mert ezeket főként a harag, és az indulat motiválta. A döntésem fő oka az volt, hogy az Animának azt a részét, ami nekem fontos volt, a többiek nem akarták folytatni.

-Mi volt fontos a számodra?
-Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat, akkor úgy ált össze a szerzői hármasunk, hogy én írtam a zenét, a Gergő és a Zsolt pedig hangszerelték a dalokat. Azoknak a számoknak a 99 százaléka, amivel a közönség a kezdetektől azonosította az Animát, – példul a �68, a Tekerd, a Csinálj gyereket – az én szerzőiségemhez köthető.

-Akkor mivel nem akartak azonosulni a többiek, ha sokaknak a Te zenéd maga az Anima?
-Zsolt szeretett volna visszatérni a gyökerekhez, az undergroundhoz, én pedig szerettem volna továbbvinni az Aquanistan féle vonalat. Én sem leszek sosem kereskedelmi rádió barát, de manapság a popzene akkor működik jól, ha az a popzene, amit az Anima játszik. Külföldön az a popzene, amit például a Radiohead játszik, vagy amit – a Magyarországon még mindig undergroundnak tartott- dnb és hip-hop csapatok nyomnak. Itthon ez nyilvánvalóan nincs így. Volt egy idő, amikor például a "Csinálj gyereket!" miatt pejoratív értelemben azonosítottak minket a popzenével. Én azonban úgy gondolom, hogy ha az ember vállalható dolgot csinál, olyan dolgot, amihez köze van, amit lemezen kiadott, és emiatt növekszik a közönsége, az egy jó dolog.

-A döntésednek megfelelően nem mentél el a decemberi koncertekre, bár akkor még csak arról volt szó, hogy felfüggesztettétek a közös munkát. Mi történt ezután?
-Ami különösen fájt, hogy senki nem keresett meg a zenekar részéről, hogy beszéljük meg a dolgokat. Talán örültek annak, hogy én így döntöttem, és így továbbvihetik azt az irányvonalat, amivel én nem értettem egyet. Zsolt a testvérem, és együtt csináltunk mindent a kezdetektől fogva, ezért fokozottan kellemetlen volt nekem ez a szituáció. Az pedig még inkább bántott, hogy azok az emberek, akik a csapatba a hosszú évek során kerültek, és épültek be, ők sem tettek meg egy apróbb lépést sem, hogy ezt a helyzetet tisztázzuk. Végül is mindez hozzájárult ahhoz, hogy úgy döntöttem egy hónapnyi, picit depresszív hallgatás után, hogy belevágok egy saját dologba.

-Hogy lehet az, hogy az Anima honlapján a kilépésedről egyetlen egy sort sem jelent meg? Mintha semmi fontos nem történt volna.
-Ez egy nagyon jó kérdés, amire valószínűleg nem tudok válaszolni. Én világosan elmondtam a zenekarnak, hogy részemről ennyi volt, ha ők nem tartják fontosnak az én szerepvállalásomat, akkor nyilvánvalóan én is új utakat keresek. Én úgy érzem, hogy a kiválásom a közönség, vagy a koncertszervezők egy részének mind a mai napig nem is világos.

-Hogyan helyettesítettek a színpadon? Nem értek olyan vádak, hogy cserbenhagytad a zenekart a turné kezdetekor?
-Nem hiszem, hogy cserbenhagytam volna őket. Nekem az volt a problémám, hogy nem hittem, hogy jó megoldás egy országosan ismert zenekar esetében, ha szükségből dönt. A december 4-ei turnéindulás előtt, november 25-én az új énekesnőt még nem ismertük. Nem is próbáltunk együtt. Nem a Juli képességeit vitatom, mert nem ismerem őt, végül nem találkoztunk. Ezt a kapkodást éppen ezért nem tartottam jó megoldásnak. Ami engem illet, volt egy-két koncert az elején, hogy nem volt a helyemen senki, de beugró, képzett zenészek, akik így végre lehetőséget kaphattak, betöltötték a szerepemet. Hogy hogyan tölti be azt a szerepet a zenekar, ami a színpadon kívül hozzám kötődött, az már egy más kérdés, azt majd az új lemezük eldönti. Amihez egyébként sok sikert kívánok, mert nem akarok senkinek semmi rosszat.

Prieger Zsolt / A.S.S.

-Úgy érzem, nem kerülhetjük meg a kérdést: a testvéreddel, Zsolttal most milyen a viszonyotok?
-Azt kell mondanom, hogy erőteljesen megromlott, és nyilvánvalóan nem a régi. Szorosan kötődtünk egymáshoz, a zenekar is összekötött minket, és ez most hiányzik. Zsolt már régóta Budapesten él, én Szombathelyen. Tarjuk a kapcsolatot telefonon. Ilyenkor kerüljük a zenekarral kapcsolatos témákat, egy család vagyunk, megbeszéljük, kinek hogyan fáj a dereka. Kell egy kis idő, hogy a dolgok letisztázódjanak, hogy lássuk, hol hibáztunk. Szomorúság van bennem, hogy ez így alakult, mert tehettünk volna ellene. Ha nem kerültünk volna ebbe a szituációba, ha kompromisszum készebb a csapat, életem végéig, vagy legalábbis, amíg zenélekJ, az Anima tagja maradtam volna. Eszem ágában sem volt ezt abbahagyni. A szakmai vitában, ami köztünk volt, végül is majd a közönség dönti el, hogy kinek van igaza.

-Ez már az új zenekarod, a Pop Art Market története. Hogyan állt össze a csapat?
-Januárban úgy gondoltam, hogy belevágok valami újba. Volt egy szombathelyi dj ismerősöm, Horváth Tamás, akiről tudtam, hogy nagyon tehetséges zeneszerző is. Megkerestem, hogy lenne-e kedve együttműködni velem, egy új zenekar alapjait letenni, és volt kedve:). Néhány hét alatt gyorsan, sok új számunk született. Két nagyon jó barátom írja a szövegeket. A magyar dalokat Ungor András, aki az első lemezeken az Anima szövegírója volt. Az angol szövegek felelőse pedig Józinga Antal. Lektorunk is van, a fúvósunk, Kácsor Lóránt, aki zeneileg is egy rendkívül kreatív ember, és egyébként angol-irodalom szakos tanár.

-Szempont, hogy a magyar szövegek végre túlsúlyba kerüljenek?
-Nagyon fontosnak tartom a közönséggel való kommunikáció szempontjából, hogy legyenek magyar szövegek, mert elárulja a zenekarról, hogy hogyan gondolkodik a világról. Az Anima szövegei is, még ha nem is voltak mindig tökéletesek, egyfajta ideológiát képviseltek. A hosszabb lélegzetű szöveges témáknál ragaszkodom a magyar szövegekhez, ahol viszont rövidebb, epigrammatikus szövegekről van szó, ott inkább az internacionalista vonalat visszük tovább. Megmaradok amellett a vonal mellett, amit korábban is szerettem, a liberális, kicsit politikusabb szövegvilág mellett. De nem akarok nagy szavakat használni, majd kiderül a lemezen.

-Kik a zenekar további tagjai?
-Szerencsésen megtaláltuk az énekesnőnket, a soproni illetőségű Szakály Edinát, aki egy jazz trióban énekelt, a dobosunk pedig az ország egyik legjobb dobosa, Bertalan Balázs, aki a tavaly feloszlott Strong Deformity zenekar tagja volt. Igy állt össze ez az ötfős mag.

-Milyen közelebbi terveitek vannak?
-Nyár elején fog megjelenni egy maxi lemez, amihez társul majd egy klip. Szinte az összes nyári fesztiválon játszunk. Őszre várható a nagylemezünk, de nem akarunk semmit elkapkodni, csiszolgatni szeretnénk a számokat. Túl vagyunk már az első koncertjeinken. Az Est Invázió keretében léptünk fel Keszthelyen, és Szombathelyen is tartottunk egy zártkörű, bemutatkozó promóciós bulit. Elindult a honlapunk is, ami elég különlegesnek ígérkezik.

-Hogyan mutatnád be stílusotokat, a célkitűzéseiteket? Milyen lesz a Pop Art Market?
-Ez egy elektronikus tánczenekar. Próbálom azt a vonalat továbbvinni, ami az Anima utolsó két lemezét jellemezte, tehát ez egy underground formáció, amitől nem áll távol a popularitás. Szeretném kicsit kitágítani a popzene határait. Innen is van ez a név, ami jelzi, hogy az underground kultúra, és a popkultúra határán egyensúlyozunk majd. A dowtempo-tól kezdve az instrumentálisabb, elszálltabb zenén át egészen a pörgős, táncos dalokig minden megtalálható lesz majd az első albumonkon. Megmaradunk a hozzánk közel álló bécsi vonalnál. Jó kis eklektikus lemez lesz.

-A zenén kívül mi tölti ki az életedet?
-Közalkalmazottként dolgozom mind a mai napig. Történelem-népművelés szakos főiskolai diplomám van. Öt évig tanítottam egy általános iskolában, de ezt a koncertezés miatt abba kellett hagynom. Most pedig úgymond programszervezőként dolgozom egy szombathelyi művelődési központban, ahol koncerteket szervezek, tehát végül is azt csinálom, amihez valamilyen szinten értek. Megpróbálok az itt élőknek lehozni olyan zenekarokat, produkciókat, amik tágíthatják az érdeklődési körüket. Ezen kívül pedig nevelem a kislányomat, és a családomat "gondozom".

-Zsolt a városi újságot főszerkesztője volt, elindította a Nyugat.hu-t�A Prieger család ezek szerint jót tesz Szombathelynek.
-Ezt nem tudhatom.J Mi ugyanolyanok voltuk mindig, mint akik a közönség soraiból nézik a produkciót. Talán ezt értékelte is közönség. Ha egy városban nincsenek olyanok, akik az underground kultúrát terjesztik, akkor az valószínűleg nem is fog működni. Ezt fontosnak tartom. Amíg van rá időm, energiám, meg amíg megtűrik a munkahelyemen, hogy sosem vagyok ott, addig nem is hagyom abba. Addig jó. :)