A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. Kelet-Európa – ahogy ekkor elnevezték, hogy kevésbé sértse a Nyugat érzékenységét – sorsa megpecsételődött. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő fél tucat ország megtörése.

Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Mi itt Közép-Európában – ahogy titokban neveztük magunkat a legsötétebb években is – még emlékszünk. De ha saját hazánk kommunista történelmével tisztában vagyunk is, a többi ország sorsa nagyon is gondolatébresztő lehet.
Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emlékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie.

A Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című kötetet 2012-ben – megjelenésének évében – jelölték a Nemzeti Könyvdíjra, a PEN Faulkner-díjra, és számos más rangos kitüntetésben is részesült. Korábbi tanulmánykötete, A Gulag története 2004-ben elnyerte a Pulitzer-díjat.

Applebaum a Yale Egyetemen végzett, doktori képzést a London School of Economicsban kapott. A kilencvenes években Varsóban és Londonban élt újságíróként. A The Economist és a The Washington Post rovatvezetője volt. 2010-ben megkapta a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban, a díjjal a közép-kelet-európai szabadság és demokrácia előmozdítására tett erőfeszítéseket ismerik el. 2013-ban felvette a lengyel állampolgárságot. Férje Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter.

Anne Applebaum Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című könyvét Szabó Hedvig fordításában a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvvásárra jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.