Inkognitóban, mindenütt

Egy elsőkönyves író története a transz neműségről
Kiss Tibor kamaszkorában ismerte meg Noémit. Évek teltek el magányosan és kétségbeesetten, harc dúlt a férfi és a nő között. Néha Tibor volt fölényben, máskor pedig Noémi, majd nyilvánvalóvá vált, hogy egy soha véget nem érő háború ez. Mára már talán megbékéltek. Vagy megbékélt.


„ Görnyedten állok, szervusz, Noémi. Idegenül hangzik a nevem. Nem passzolok, a fejem kilóg a tükörből. Hátrébb lépek, hogy lássam az arcomat. Egy idegent látok. Nem passzolok a színekhez, nem passzolok a bútorokhoz. Nem passzolok a fűszálakhoz. Idegen vagyok a réten és az ösvényen. Idegen a tanyán és a tömbházak között. Idegen a Duna-parton és a Duna-korzón, a kocsmában és a futballpályán. Idegen otthon és idegen idegenben. Inkognitóban, mindenütt.”

A transz neműség is azon fogalmak közé tartozik, amikről az emberek annyit mondanak: magamutogatás. De magamutogatás az, amikor valaki ráébred, hogy nem érzi jól magát abban a testben, amit kapott és megpróbál utat találni ahhoz, hogy megbékélhessen önmagával? Nem gondolnám. Kiss Tibor Noé Inkognitója egy olyan önéletrajzi ihletésű könyv, mely a szerző életén, sikerein és bukdácsolásain keresztül mutatja be, hogy miket kell átélnie- még ebben a mai modern és nyitott világban is- annak, aki nem biztos a nemi hovatartozását illetően. Ha valaki a kezébe veszi a könyvet, ne várja, hogy átérezheti majd azt, amit a szerző érzett miközben írta a könyvet. Átérezni nem lehet, megérteni talán, ha van bennünk olyan mértékű nyitottság és elfogadás, hogy előítéletek nélkül olvassuk végig ezt a 166 oldalt.
Nem egy általánosan elfogadott témájú könyv ez.

Nincsenek a könyvben dialógusok és világmegváltó események sem történnek. Egy nap eseményeiről olvashatunk, hosszú leíró részekkel és múltba visszatekintő epizódokkal. Egy olyan fiú életébe pillanthatunk bele, akinek gyermekkora egyik legmeghatározóbb része a foci, egy notesszel szaladgál és mindent leír, ami az eszébe jut. Idővel egyre kevesebb lesz a foci és egyre több az írás. Előjönnek a gondolatok, hogy milyen lehetne máshogy élni, nőként, előkerülnek a női ruhák, cipők és a smink. Minden olyan dolog, ami egy nő képét festi le, külsőleg.
Előkerülnek a kételyek: jó ez így, ahogy van? Kialakul az önutálat, mert a test nincs összhangban az énnel. Kialakul egy másik, egy új én, aki pedig nincs összhangban a régivel. Segítség nincs, a nemváltó operáció nem megoldás. Belső konfliktusok zajlanak, a férfi nem akar mást, csak, hogy ne ítéljék el és békén hagyják, hogy ne kelljen bujkálnia és eljátszania valaki mást, aki nem ő.

„ Csak szeretnék leülni egy asztalhoz. Szeretnék rendelni egy pohár bort, sajttal töltött pulykamellet, tepsiben sült krumplival, desszertnek vanília fagylaltot. Csak szeretnék rágyújtani egy szál cigarettára, kifújni a füstöt. Csak szeretnék láthatatlanná válni, elvegyülni az idegenek között, anélkül, hogy szembesülnék a tekintetükkel, az arcukra írt kérdésekkel. De erre még soha, egyikük sem gondolt, gondolom.”

A mű végére kialakul a szereplőben az elfogadás, saját magával szemben. A férfi és a nő megbékél benne és a harc talán végleg lezárul. Élhet egy új életet, egy olyat, amilyet már régóta szeretett volna: őszintét, és negatív, megalázó kritikától menteset:
„ Nincs más választásom, kényelembe helyezem magam a bőrömben. … Nem tudok bemutatkozni, mégis annyira, mégis annyira szeretnék. Nem tudok bemutatkozni, mégis annyira szeretnék elmondani mindent. Hol is kezdjem.”


Share on FacebookTweet about this on TwitterShare on TumblrPrint this pageEmail this to someone

Partyfotó

  • BALATON SOUND 2017: a legtöbb világsztár [FOTÓK!]

    A tavalyi, jubileumi év rekordját megközelítő, 154 ezer fős látogatószámmal zárt az idei Balaton Sound. NÉZZ PARTYFOTÓKAT!

  • Ilyen volt a VOLT 2016-ban! [FOTÓK!]

    Ott voltál de nem emlékszel? Megnéznéd mások hogyan buliztak Sopronban? NÉZZ VOLT fesztivál PARTYFOTÓKAT!

  • SZIGET 2015: Partyfotók!

    Ott voltál? Nem voltál? Nem emlékszel? KATTINTS SZIGET 2015 fotókért!

  • Gerilla művészet

    A nyugati társadalmakban a ’80-as és ’90-es években kezdett helyet követelni magának az úgynevezett street art, a kiforrott, de sémák közé beszorított képzőművészetek között. A kezdeményezés a fiatalok nyelvét beszélte, így gyorsan berobbant a köztudatba. Az utcai aktivizmus provokatív és szellemes, de a rendszer még mindig huligánok eszközeként tartja számon. Hazánkba kis késéssel jutott el, így az avatatlan szemek, avagy a publikum egyelőre nagy előszeretettel veszi egy kalap alá a tagekkel és graffitikkel. Hibásan.

  • Vadászok vadásznak a vadászokra

    Robert Rodriguez, Antal Nimród, Adrian Brody, Danny Trejo és a híres-hírhedt Ragadozó egy filmben. Vajon melyik elvetemült mozifanatikus nem nyalná meg a szája szélét eme prominens lista olvasatán? Kemény beszólások, rengeteg akció, egy fegyveres csaj, és a vadászat izgalma. Mozikban a Predators.

  • Laza…

    Végül a Scissor Sisters-t is elérte az a végzet, amit a Ta-Dah megjelenésekor már sejtettünk: ők is egy lesznek a sok egydalos bandából. A Night Work ugyanis az év legérdektelenebb albuma.

Találd meg a helyed!

mai bulik
buli helyek
kocsma/bár
étterem / kávézó / teázó
divat/design-shop
mozi
múzeum / galéria
színház
bubi - közbringa
gyorsétterem
dohánybolt
strand / fürdő / wellness
Az Antropos.hu térképet folyamatosan bővítjük, ha szerinted valami hiányzik róla, akkor ITT üzenhetsz a szerkesztőknek!

Hozzászólások

lap tetejére